A kőszívű ember fiai

JÓKAI MÓRA KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
(Történelmi színmű)

Színpadra alkalmazta: Sediánszky NóraJelmeztervező: Varjas ZsófiGrafikai tervezők: Bánki Ákos és Szöllősi GézaZenei effektek: Borlai GergőMozgás tervező: Gyöngyösi TamásRendezőasszisztens: Fülöp AngélaÜgyelő: Lengyel JánosSúgó: Kovács Katalin

Rendező: Tasnádi Csaba

Köszönet a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy Gödölle Mátyás történész-művészettörténész úr segítségével hozzájárultak a darab látványvilágának megalkotásához.

________________________________________

„Mert gyáva vagy te is, mint minden civil!” – süvít a mondat és hasít Ödön dobhártyájába a Buda bevétele előtti éjszakán. Másnap a Richárd ellen vívott forradalmi párbajban a báty elégtételt szerez a sértésért – de ezt a testvéri ütközetet még sok mindennek kell megelőznie…
Egy kíméletlen és minden vágyukat semmibe vevő végrendeletnek, egy, az atyai akaratot keresztülvinni akaró házibaráttal való szakításnak, egy nyílt lázításnak is beillő temetési beszédet mondó rebellis pap száműzetésének, harminc éven át elfojtott, s most kitörő anyai lázadásnak, farkas kalandnak, népfelkelésnek, utcai harcoknak, barikádoknak és lovasrohamoknak, egy báli flörtnek induló majd hirtelen fellángoló szerelemnek, egy titkolt viszonyból származó kisgyermek eltűnésének, és legfőképpen: egy végzetes névcserének.
Jókai Mór méltán híres, romantikus fordulatokban bővelkedő regényének legújabb színházi olvasatát Sediánszky Nóra tárja nézőink elé a 165 évvel ezelőtti dicső március emlékünnepén.
Jókai Mór, polgári nevén Dr. ásvai Jókai Móric, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke 1869-ben, húsz évvel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után írta A kőszívű ember fiait. Regényében az emlékezetében legelevenebben megőrzött képsorokat ötvözte a Baradlay család fiktív történetével.

Kritikák

Jókai nem halványuló igazságai

A kőszívű ember fiai című Jókai-könyv Sediánszky Nóra készítette friss adaptációja megtartotta az eredeti mű legfőbb mozzanatait. A regény bőven adagolja a tragikus helyzeteket. A küzdelem, a szerelem, az árulás, a bosszú, a szenvedélyek és az indulatok pátosza megannyi drámai szituációban bomlik ki. A Baradlay Kázmér-végrendelettel szembeszegülő anya külszolgálatból hazatérő fiainak kalandos életalakulása magán- és közélet, sors és történelem szorításában alakul. Sediánszky Nóra a fő cselekményszálakra összpontosított, igyekezvén elhagyni minden, az epikus teljességből adódó mellékmotívumot. Műve a szabadságharc Jókai-féle „ragyogó hőskölteményének” képeskönyve lett.

Filmszerű jelleg

Az előadás nem pusztán nyelvében modern, hanem szcenikájában is. A hömpölygő, szerteágazó cselekményű epika a színpadon szükségszerűen több rövidebb-hosszabb jelenetre tagolódik. Ezek folyamattá szervezését hivatottak biztosítani a Bánki Ákos és Szöllősi Géza díszletként funkcionáló, olykor konkrét, olykor asszociatív, vetített számítógépes grafikai megoldásai. Tasnádi Csaba ihletett rendezése ez által nemcsak úrrá lesz az epizódok egymásba olvasztásának bonyolult mechanizmusán, hanem a játéknak sajátos filmszerű jelleget kölcsönöz. (A folyamatos mozgást imitáló háttérképek erősítik ezt a hatást: a látványt közelítik az ifjabb nézők vizuális elvárásaihoz is.) Tasnádi néhány dinamikus jelenettel (mozgástervező: Gyöngyösi Tamás) igyekezett oldani a történet időnkénti állóképszerűségét.

A tisztaság ragyogó példáik

A kőszívű ember fiai a mai példaképkereső világban – romantikusan túlrajzoltan bár – olyan emberi tulajdonságokat láttat, amelyeket bízvást magáénak érezhet bárki, mert az előadás a hazaszeretet, a hősies helytállás, az önfeláldozás, a tisztaság ragyogó példáit kínálja. A főbb szerepeket alakító színészek odaadóan formálták meg a figurákat: Pregitzer Fruzsina konok, ám drámai Baradlaynéja, Frirdik Noémi ördögien kegyetlen Alfonsine-ja, Gosztola Adél Plankenhorst bárónéja, Bárány Frigyes Baradlay Kázmérja, Nagyidai Gergő Palvicz Ottója emlékezetes munka. Úgyszintén szívesen idézzük fel Illyés Ákos, Rák Zoltán és Fellinger Domonkos megformálásában a három Baradlay-fiú alakját, miként a Horváth László Attila, Kuthy Patrícia, Petneházy Attila, Varga Balázs és Tóth Károly által életre keltett hősöket is. A Szózat dallamíveivel záruló előadás méltó az ünnephez; Jókai igazságai ma sem halványulnak el.

Karádi Zsolt

Díszbemutató:2013. március 15. (péntek) 19 óraMóricz Zsigmond Színház, Nagyszínpad