Lenni vagy nem lenni

NICK WHITBY
LENNI VAGY NEM LENNI

(Komédia)

Lengyel Menyhért ötletéből
Edwin Justus Meyer és Ernst Lubitsch forgatókönyve alapján

Fordította: Hamvai Kornél
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Látványtervező: Pálóczy Magdolna
Ügyelő: Laforest Csaba
Súgó: Nagy Erzsébet
Rendezőasszisztens: Rajkó Balázs

Rendező: Puskás Tivadar

________________________________________

A SZERZŐ
Lengyel Menyhért
1880. január 12. - 1974. október 23.
„Ahogy én látom a világot, és ahogy a világ lát engem: ez a differencia az élet!”
(1935. február 16.)

„Dolgozott Max Reinhardttal, Hevesi Sándorral, az irodalmi és színházi progresszió vezéreivel. Szerepeket írt Marlene Dietrichnek, Greta Garbónak, Gregory Pecknek, de sokszor maguk a sztárok sem tudták, kinek a mondatait mondják. Golfozott G. B. Shaw-val, jól ismerte Aldous Huxleyt, Somerset Maughamot, filmet készített Otto Premingerrel, Alexander Kordával, Ernst Lubitsch-csal, találkozott Mrs. Roosevelttel. Darabjait játszották Párizsban, Berlinben, Bécsben, Londonban, New Yorkban; Ninocska című komédiáját, mint a legjobb eredeti irodalmi forgatókönyvet 1949-ben Oscar-díjra javasolták, irodalmi munkásságáért 1963-ban megkapta Róma városának nagydíját, neve - nyugati alakjában, mint „Melchior Lengyel” - szerepel minden jelentős irodalmi és filmlexikonban. Világhírű volt, ám mire idáig eljutott, addigra Magyarországon teljesen elfelejtették.”
(Vinkó József)

A FILM

Lenni vagy nem lenni (1942 rendező: Ernst Lubitsch)
Lenni vagy nem lenni (1983 rendező: Mel Brooks)

„Lubitsch filmje rosszul indult - csak az után kapott forgalmazási engedélyt, hogy Amerika belépett a háborúba; a bemutató idejére esett Carole Lombard tragikus halála; a korabeli közönség félreértette, vagy úgy ítélte meg, hogy ilyen komoly dolgokon nem illik nevetni, mindenesetre a Lenni vagy nem lenni bukott a pénztáraknál, és csak az utóbbi időben tették fel a magas polcra, Lubitsch remekművei közé. Nagyon is elképzelhető tehát, hogy a lengyel zsidó apától született Mel Brooksot nemes szándék vezérelte: visszahozni a köztudatba és közelebb vinni a nyolcvanas évek nézőihez egy Varsóban, a náci megszállás idején játszódó, elfeledett, alulértékelt klasszikust.”
(Bori Erzsébet)

Bejegyzések az Interaktív filmkatalógus fórumán:
Zseniális felépítés, zseniális humor.
Mel Brooks most is, mint mindig kitesz magáért.
Hogy is van? Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő. Ez pedig egy fantasztikus darab belőle.
Ez egy hatalmas film. A sok humor mellett jól mutatja be a második világháborús lengyel színház életét. Ajánlom mindenkinek.
Magával ragadó, intelligens komédia.

A SZÍNPADI MŰ

Történetünk a második világháborút közvetlenül megelőzően indul egy varsói színházban, melynek egy „helyben világhírű” sztárházaspár áll az élén. A folyton civakodó, vetélkedő partnerek kapcsolatát újabban egy fess repülőtiszt veszélyezteti, aki több egymást követő alkalommal is feltűnően távozik a nézőtérről, hogy a férj címbeli nagymonológja alatt a feleség öltözőjében tegye a szépet. A formálódó szerelmi háromszöget azonban keresztülhúzza a náci megszállás, a trupp tagjai botcsinálta hősök lesznek. És indulhat a fergeteg: a klasszikus komédia, a bohózati vígjáték és a szatíra eszközeit egyszerre vagy felváltva bevető kergetőzések, személycserék, félreértések és megtévesztések, álruhák és álszakállak kavalkádja, szellemes riposztokkal, humoros és tragikus felhangokkal, gegekkel és persze hibátlan időzítéssel.

Lengyel Menyhért 1942-ben írt filmforgatókönyvéből két színpadi adaptáció is született: Jürgen Hofmanné és egy másik, a film eredeti szellemiségéhez közelebb álló az amerikai Nick Whitby tollából.
Előadásunk ez utóbbi alapján készült.

„Lehet, hogy a halál, ébredés egy hosszú álomból, amit úgy hívnak, hogy élet?”
(Lengyel Menyhért)

Kritikák

Hamlet a vérzivatarban

Vérbő vígjáték – halálközelben. Mondhatni: „haláli” komédia. Torokszorító és kacagtató egyben. Épp ezért hatásos.

Lengyel Menyhért 1942-ben keletkezett filmforgatókönyvéből Nick Whitby írt színpadi adaptációt; a nyíregyházi bemutató ennek alapján készült. Hamvai Kornél fordítása (dramaturg: Szokolai Brigitta) csaknem három órás előadásban elevenedik meg. A mű – főleg a második részében – fergeteges bohózat. Puskás Tivadar kitűnő érzékkel látta meg (és láttatta) a dialógusok tragikomikus vonulatát. A jellemek némi elrajzolásával nem hagyott kétséget afelől, hogy amit nézünk, voltaképpen mese. Vagy legalábbis legenda. Legenda színházról, színészekről, a történelem markába került kisember akaratlan hőssé válásáról.

Egy rőt álszakáll

A kezdéskor a második világháború kitörése előtti percekben egy varsói teátrum közepes tehetségű társulatának életébe csöppenünk, ám mielőtt tudatosulhatna bennük, miért kell a Hamletet játszaniuk, Hitler lerohanja Lengyelországot. Ebből a szituációból bomlik ki a „színház a színházban” alapötletét variáló darab, amelyben a játék élet-halál kérdésévé válik. A lendületes dramaturgia következtében aztán működésbe lépnek a tradicionális komikumelemek: félreértések, átöltözések, személycserék, sőt szerepet kap egy szőkés-rőt álszakáll is…

Közel a katarzishoz

Lengyel Menyhért alkotása magával ragad, néhány üresjáratában azonban eltöprengünk: a Lenni vagy nem lenni túl sok mindenről akart egyszerre beszélni. Mert megpendíti a színész és a színház életmentő erejét, a történelem vérzivatarába került ember megmaradását, a boldogság és hivatás, a szerelem és házasság, sőt, a kollaborálás és ellenállás kérdéseit is. Igaz, elég felszínesen. Itt-ott közel jár a katarzishoz is, ám Lengyel (illetve Nick Whitby) gyorsan ellavíroz mellette.

Felszabadult komédiázás

Puskás Tivadar érzékletesen alkalmazta a művészi hatáselemeket, így Pálóczy Magdolna megkapó látványtervének (forgószínpadot is alkalmazó) felhasználásával jó tempójú előadást rendezett. (Igaz, az első részre ráfért volna némi szövegrövidítés…) Puskás színészei felszabadultan komédiáztak: elemében volt (a Hamlet-paródiában is remekelő) Horváth László Attila, az ő szívtipró nejét alakító Gosztola Adél, illetve Varga Norbert, Fellinger Domonkos, Tóth Zolka, Horváth Margit, Kuthy Patrícia, Rák Zoltán, Gulácsi Tamás, Jenei Judit, Varga Balázs, Tóth Károly is eleven erővel járult hozzá a sikerhez. Az előadás bizonyította, hogy érdemes Lengyel Menyhértet játszani.

Karádi Zsolt

Bemutató:
2013. november 23. (szombat) 19,30 óra
Krúdy Kamara

Az előadás hossza szünettel együtt: kb. 2 óra 40 perc.