Mi történik akkor, ha két ember túl későn szembesül azzal, hogy elvesztegetett életük visszafordíthatatlan? Pacsirta és a szülei egymás foglyaivá válnak, s a kalitka mindannyiukat rácsok mögé zárja.
Egymás foglyaivá válnak
Fotó: Bozsó Katalin
Egy lány, aki pár napra sem akarja otthagyni a szüleit, mert tudja, hogy kettesben unatkoznának, és aki azért nem jár bálba, mert nélkülük rosszul érezné magát. Viszolyog a színháztól, a fény helyett a félhomályt választja, és csodálkozik, amikor egy férfi virágot szed neki. Egy lány, aki mögött összesúgnak az utcán, s aki gyerekkorában sokat énekelt – akkor kapta a becenevét, amit úgy visel magán, mint kinőtt ruhát. Ő Pacsirta, a poros Sárszegen élő Vajkay házaspár egyetlen lánya, akiről bár azt állítják, hogy ő az egyetlen örömük, miatta ülnek otthon sötét ruhában, lecsavart lámpákkal, mindenen spórolva, hogy legyen hozománya.
Pacsirta szüleit Horváth László Attila és Horváth Margit alakítják zseniálisan
Fotó: Bozsó Katalin
Pacsirta: az önbecsapás tragédiája
Kosztolányi Dezső remekműve az önbecsapás tragédiája, amelyben a szereplők túl későn szembesülnek azzal, hogy elvesztegetett életük visszafordíthatatlan - megrendítő erejű pillanatok ezek, amelyek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház nézőit a székhez láncolják. Olyan alakításokat látunk, amelyek méltók a mű zsenialitásához, s amelyek a legkiválóbb előadások közé emelik a Pacsirtát. Szikszai Rémusz az emberi lélek bugyrainak jó ismerője – láthattuk ezt korábbi nyíregyházi munkáiban, a Kalucsniban és az Augusztus Oklahomában című előadásokban is –, s a rendező ezúttal is olyan mélységeket hoz elő a színészeiből, ami csak nagyon kevesek sajátja.
Horváth László Attila, Urmai Gábor, Horváth Margit és István István
Fotó: Bozsó Katalin
Horváth László Attila a békés, szelíd családfő, akiből egy átmulatott éjszaka után kirobban a felszín alatt évtizedeken át megbújt, elfojtott indulat.
Olyan váltás ez, amire kizárólag a legnagyobbak képesek, de nemcsak ezek a percek maradnak meg sokáig az emlékezetünkben: torokszorító az a jelenet is, amikor a rég nem látott barátaival találkozva az ismert nótát énekli: „Ne szidjatok soha engem, én a szidást nem érdemlem, nem tudok más lenni”. A feleségét alakító Horváth Margit mindennél jobban szereti a lányát, és bár tudja, hogy az életük Pacsirta miatt ment tönkre, ezt soha nem vallaná be senkinek. Élvezi a rövidre szabott szabadságuk minden egyes pillanatát, de elfogadja, hogy nekik ennyi jutott: azt gondolja, a lánya boldogságáért nem túl nagy ez az ár. Miközben őket sajnálom, azon gondolkodom: Pacsirta is ezt akarja? Repülne, szárnyalna, ám a sors megfosztotta a bájtól, a kellemtől, s ezzel olyan madárrá változott, aminek levágták a szárnyait. Feláldozza magát, mert azt hiszi, ezzel tesz jót a szüleinek. Ezzel válik ördögivé a kör, ők hárman pedig így lesznek egymás foglyai.
Az ellentmondásoktól feszített karaktert Széles Zita tökéletesen jeleníti meg
Fotó: Bozsó Katalin
Páratlan színházi élmény
Az elmaszkírozott Széles Zita, aki a darab nagy részében nincs a színpadon, a hiányával végig jelen van – ő irányítja a szülei tetteit, gondolatait, róla kérdez a vasutas és a Párducok asztaltársaság tagjai. A lenézett, kinevetett lányé a legerősebb akarat, az ellentmondásoktól feszített karaktert pedig Széles Zita tökéletesen jeleníti meg. Az előadás többi szereplője - Rák Zoltán, Nagy Márk, Urmai Gábor, István István, Törő Gergely Zsolt, Tóth Károly, Kerék Benjamin, Horváth Viktor, Szabó Nikolett, Duma Kata, Badics Natasa és T-Laforest Csaba - kiválóan megrajzolt karaktereket formáz, s bár nagyon eltérő a jellemük, az értékrendjük, valamennyien azt mutatják, milyen életet élhettek volna Vajkayék: mindannyiuknak van egy-egy felejthetetlen jelenete. Szikszai Rémusz Pacsirtája olyan színházi élmény, ami sokáig nem ereszti el a nézőt, akinek a fülében hosszú időn át cseng még a tangóharmonika és a hegedű hangja.
PACSIRTA
- Csinos Józsi és bandája: Kóti Gergő, Császár Péter, Béres Angelika, Horányi Tamás, Tamás Attila
- Díszlettervező: Zöldy Z Gergő
- Jelmeztervező: Szelei Mónika
- Zeneszerző: Monori András
- Dramaturg: Bíró Bence
- Rendező: Szikszai Rémusz
Forrás: Száraz Ancsa, Kelet-Magyarország
